nem_csökkenhet_a_gazdák_támogatása

Nem csökkenhet a magyar gazdák támogatása

Az uniós agrártámogatások szintje a jövőben sem csökkenhet: ezért harcol a magyar agrárdiplomácia a brüsszeli fórumokon, és ennek érdekében keres és talál szövetségeseket a Visegrádi Négyek (V4) és más közép-kelet európai államok között – mondta Fazekas Sándor a közmédia ma reggeli műsoraiban.

A földművelésügyi miniszter álláspontja egyértelmű: az unióhoz később csatlakozott közép-kelet európai országoknak jelentős hátrányt kellett ledolgozniuk azokkal a tagállamokkal szemben, akik már korábban részesültek a közös agrárpolitika eredményeiből. Miután csak pár évvel ezelőtt állt be az agrártámogatás arra a szintre, ami most már versenyképessé teszi a magyar mezőgazdaságot, ezért nagyon fontos, hogy ennek a szintje megmaradjon. Így biztosítható ugyanis, hogy a vásárló méltányos áron juthasson hozzá a jó minőségű élelmiszerekhez – fogalmazott Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy erőltetett menetre kapcsolt az Európai Unió agrárdiplomáciája, miután tavasszal, a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos szinte minden lényeges döntésnek – az agrárpolitika fő elveiről, valamint a pénzügyi keretről – meg kell születnie. Az unió költségvetésére vonatkozó javaslat májusban már nyilvános lesz, addig több fordulóban tárgyalja az agrártanács a megoldásra váró kérdéseket. Az egyes tagállamok egymástól eltérő érdekeit kell összehangolni és azokban közös nevezőre jutni.

Az egyik legfontosabb kérdés Fazekas Sándor szerint az, hogy Nagy-Britannia kiválásával hajlandóak-e a tagállamok többet fizetni az uniós agrárpolitikára és más közösségi politikákra. Magyarország a nemzeti hozzájárulását 20%-kal hajlandó növelni. A másik lényeges vitapont, hogy miképpen történjen a befizetés? Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a közös költségvetéshez járul-e hozzá egy ország, vagy a saját gazdáit segíti. A miniszter példaként említette Hollandiát, amely inkább közvetlenül a saját termelőit támogatná. Ez a megoldás Magyarország számára kedvezőtlen, versenyhátrányt jelentene, hiszen a gazdagabb országok jelentősebb összegekkel tudnák segíteni az egyébként is jobb módú gazdáikat, mint a kevésbé tehetős tagállamok.

A miniszter további érdemi kérdésnek nevezte, hogy a zöldítés, a környezetvédelmi intézkedések hogyan alakulnak 2020 után. Mint fogalmazott, a termelők 2013-óta már hozzászoktak a jelenlegi formákhoz. Most egy új, környezetbarátabb termelést elősegítő rendszer van kialakulóban, amiről még keveset tudunk. Ugyan így kérdéses még, hogy például a migráció okozta feladatok megoldására lehet-e a vidékfejlesztési keretből áldozni. Nekünk az az álláspontunk, hogy az agrártámogatásokból nem szabad pluszfeladatokat finanszírozni. Ha erre valamelyik tagállam akar pénzt áldozni, akkor azt más forrásból oldja meg – hangsúlyozta a tárcavezető.

A magyar gazdáknak kell megkapniuk az agrártámogatásokat, akik így méltányos áron termelhetnek, egyúttal biztosítható a megélhetésük vidéken. Fontos továbbá, hogy egyszerűbb, kevésbé bürokratikus legyen a Közös Agrárpolitika, így a termelők könnyebben hozzáférhetnek az őket megillető támogatásokhoz. Érdekeink összehangolását és fajsúlyosabb képviseletét jelenti a visegrádi országokkal való összefogás. A múlt heti budapesti tanácskozás eredményeként megszületett közös nyilatkozathoz Horvátország is csatlakozott. Ez az első olyan országcsoport, amelynek sikerült elfogadnia egy olyan dokumentumot, amely mérvadó a Közös Agrárpolitika jövőjének alakításakor – fogalmazott Fazekas Sándor.

(FM Sajtóiroda)

Oszd meg: