thanksgiving-696164_1280

Stratégiánk a különbségek csökkentésére irányul

Szabó Tibor a Zala Termálvölgye Egyesület munkájáról

Miért és kiért alakult meg a Zala Termálvölgye Egyesület?

A Zala Termálvölgye Egyesületet 2008-ban alapították Hévíz és Zalaszentgrót térségi helyi szereplők. Vidékfejlesztési szervezet, amely a 2007-2013-as EU-programozási időszakban egyike volt a 96 magyarországi LEADER Helyi Akciócsoportnak. Az Egyesület több mint 100 tagja között megtalálható a térség 34 településének valamennyi önkormányzata, a legfontosabb civil szervezetek és a közösségért tenni akaró vállalkozások.

 Alapításkor milyen főbb vidékfejlesztési és stratégiatervezési irányvonulatot határoztak meg?

Térségünket jelentős fejlettségbeli különbségek jellemzik. Egyrészt jelen van egy erőteljes – főként a termálkincsre épülő – idegenforgalom (pl. Hévíz városában összpontosul a hazai vendégéjszakák kb. 10%-a), másrészt többségben vannak a hátrányos helyzetű aprófalvak folyamatosan csökkenő lakosságszámmal, jelentős munkanélküliséggel.

A stratégiánk éppen ezért a különbségek csökkentését célozta meg. Úgy gondoltuk, hogy ehhez megfelelő eszköz lehet a helyi termékfejlesztés, hiszen a helyi termékek előállítása, értékesítése elsősorban pont a hátrányos helyzetű, ugyanakkor jó mezőgazdásági adottságokkal bíró településeken jelent munkahelyet, jövedelmet. A helyi termék a turisztikai centrumoknak is jó: programot, ajándéktárgyat jelenthet a turistáknak, alapanyagot a vendéglátásnak.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódik a Leader programjuk (2013-2017.) Mik az első időszak tapasztalatai? Milyen változásokat szeretnének elérni a programmal?

A LEADER programban az a jó, hogy nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a helyi érintettekkel közösen megbeszéljük, hogy mit kéne tenni és közösen meghatározhatjuk a fejlesztési irányokat, hanem eszközt is kapunk a célok eléréséhez. Az elmúlt 6 évben nálunk több mint félmilliárd forint LEADER fejlesztési forrást felhasználását tervezhettük meg. Ennek több, mint a felét (270 millió Ft-ot) közvetlenül a helyi termék-fejlesztésre fordítottuk.

2009-ben az érintettekkel, a termelőkkel közösen készítettünk egy helyi termék stratégiát, amelynek irányait követve tudtuk hatékonyan felhasználni LEADER forrásainkat. Fontos célkitűzésünk volt például a helyi termék kínálatnak és a termelők körének bővítése, ennek érdekében közvetlenül támogattunk kisléptékű beruházásokat: kisüzemeket, feldolgozókat, új gépek beszerzését. Több közösségi zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem is elkészült az elmúlt évben, ami az önköltségi árazásnak köszönhetően a legkisebb gazdák számára is elérhetővé teszi terményeinek feldolgozását. Ösztönöztük a helyi termékek kereskedelembe való jutását, például nemrég nyílt meg a szintén LEADER-ből finanszírozott alsópáhoki helyi termék bolt. Nagy hangsúlyt fektettünk a termelők képzésére, a szemléletformálásra. Jogszabályok értelmezését elősegítő, jó gyakorlatokat bemutató rendezvényeket szerveztünk, fenntartható mezőgazdaságot bemutató mintakerteket támogattunk. Az elsősorban zalai gazdáknak, háztartásoknak készült „Fenntartható földhasználati ötlettár kézikönyvünkkel” kapcsolatban például az ország más részeiből is kapunk pozitív visszajelzéseket. S talán ami a legfontosabb, megteremtettük az alapokat a térségi termelők együttműködéséhez. Elkészült például a térség termelőit bemutató, folyamatosan bővülő honlapunk, a www.helyitermek.zalatermalvolgye.hu.

Az elmúlt években komplex fejlesztéseket tudtunk véghezvinni, egyfajta helyi termék „szervezőként” működtünk a térségben.

Az ún. „hagyományos gyümölcsös” programot is bemutatták mint jó gyakorlatot a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vidékfejlesztési eszközeit ismertető, közel 500 oldalas kiadványban. Mit tartalmaz a programjuk? Mit gondol, miért kerülhetett bele a kiadványba? Milyen fő erősségei vannak a programnak?

Magyarországon napjainkban nagyon népszerű téma a régi gyümölcsfajták megőrzése, újbóli elterjesztése. Gondoljunk például az országosan ismert „Tündérkert” mozgalomra. 2011-ben a térségi tervező csoport arra vállalkozott, hogy elkészít egy olyan pályázati konstrukciót, amely a régi gyümölcsfajták hagyományos művelési módban való telepítését, fenntartását támogatja, elsősorban a helyi gazdák körében. Mostanáig 11 kisebb-nagyobb ültetvény jött létre LEADER támogatásból, amelyek hamarosan elkezdenek termőre fordulni. Azt gondoljuk, hogy ez a gyümölcstermesztési mód egy fenntarthatóbb alternatívája lehet a ma elterjedt intenzív gyümölcsösöknek. Például a nagyobb méretű fák kevésbé kiszolgáltatottak a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló csapadékmennyiségnek. Az alacsonyabb növényvédő szer-igényt a gyakorlatban is igazolták az első telepítések: az intenzív ültetvényeken megszokott számú, 10 és 20 közötti permetezés helyett csak évi 5-6 alkalom volt szükséges, az is környezetkímélő besorolású hatóanyagokkal.

LEADER támogatással megvalósult a „Tananyagkészítés a Zala Termálvölgye értékeiről” című projektjük is, mely által rendhagyó órákat tartottak több iskolában, s a tananyagsegédletet és feladatlapokat a jövőben a térség általános iskoláinak pedagógusai használhatják majd a helyi ismereteik bővítésére. Mit várnak ettől a tananyagtól? Mitől lesz más ezzel a tananyaggal a gyerekek oktatása?

A mai gyermekekből, fiatalokból lesznek a jövő településvezetői, gazdálkodói, közösségi emberei, vállalkozói. Fontos, hogy megkapják azokat az ismereteket, élményeket, amelynek köszönhetően erős helyi identitástudattal bíró, tudatosan fogyasztó felnőttekké válnak. Ehhez lehet hasznos eszköz a nemrég elkészült tananyag, amelybe igyekeztünk belesűríteni minden fontos térségi értéket, ismeretet, legyen az épített-, történelmi jellegű vagy akár napjaink gazdaságával kapcsolatos. Természetesen külön kitértünk benne a térségbeli helyi termelők bemutatására, a helyi termék fogyasztásának fontosságára, a régi gyümölcsfajtákra, a térségi gasztronómiára.

 Milyen további terveik vannak?

Jelenleg készülünk a 2014-2020-as fejlesztési időszakra. Francia rövid élelmiszerlánc témájú nemzetközi együttműködésben (ECOSYAL projekt) szerzett tapasztalataink alapján nemrég kezdtük el a térségünk átfogó „helyi élelmiszer-rendszerének” elemzését. Ennek keretében felmérjük például a helyi lakosok, szálláshelyek, vendéglátóhelyek helyi termék-fogyasztási szokásait, vizsgáljuk a közétkeztetést, a helyi önkormányzatok mezőgazdasági szerepvállalását. Minden korábbinál nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a helyi termék-fejlesztésre, s a térségi szintű együttműködés, hálózatosodás erősítésére. A szakértő segítőink támogatásának köszönhetően már körvonalazódnak a konkrét, valós térségi igényekhez igazodó elképzeléseink.

A tervek megvalósításához a LEADER forrásokon túl szeretnénk más eszközöket is igénybe venni, például az új Vidékfejlesztési Program rövid ellátási lánc tematikus alprogramját.

Oszd meg: