fruit-808336_960_720

Védett eredetű zöldségek és gyümölcsök

A zöldségek és gyümölcsök akár évszázadokra is visszanyúló termesztése és nemesítése során kialakultak olyan termesztési körzetek, ahol az adott faj megtalálta a számára legmegfelelőbb életfeltételeket. Ezt általában a jó minőségű, valamint rendszeres és nagy mennyiségű termés jelzi. Ezeken a területeken általában kialakul még valami olyan többletérték pl. különösen zamatos gyümölcs, különleges feldolgozási technika és/vagy feldolgozott termék, amely egyedülállóvá, különlegessé teszi az adott vidéken előállított zöldségeket és gyümölcsöket, valamint a belőlük előállított termékeket. A termékek ezen tulajdonsága többletértéket képvisel, hiszen ezeket a különleges gyümölcsöket és zöldségeket magasabb áron lehet értékesíteni az egyéb termőhelyen előállított termékekhez képest. Azért, hogy ezekkel a földrajzi nevekkel ne lehessen visszaélni, azaz megtéveszteni a fogyasztót, ezeket a termékeket az EU védjeggyel védi, ezáltal biztosítva azt, hogy csak azokon a termékeken szerepelhessenek ezek a többletjelentést hordozó nevek, amelyek valóban a nevezett területről származnak.

A GÖNCI KAJSZI BARACK

Nagyon régóta termesztett gyümölcs Magyarországon, az első ismert magyar kertészeti szakkönyvben is szerepel a „kajszi-baraczk” (Lippay János 1667). A gyümölcstermesztés felfutása a vidéken több egyéb tényező mellett a filoxéravésznek is köszönhető, amelynek következtében sok hegy- és dombvidéki szőlőterületen az elpusztult szőlő helyett gyümölcsfákat ültettek. Göncöt és környékét a kajszival kapcsolatban 1871-ben említik először, mint olyan vidéket, ahol a kajszit „szép mennyiségben” termesztik. Az elkövet kező évtizedekben Gönc és környéke szőlő- és bortermelő vidékből teljesen gyümölcs termesztő vidékké változott, ahol a korán virágzó kajszi az északi fekvésnek köszönhetően később induló vegetációs időszak miatt könnyebben átvészeli a tavaszi fagyokat, és a hosszabb érési idő, valamint a klimatikus- és talajadottságok is kedveznek az íz kialakulásának. Megindult a nagygyümölcsű és zamatos kajszifajták tudatos szelektálása, ennek eredményeképpen 1960-ban előzetes elismerést kapott az első gönci fajta a Magyar Kajszi C235, majd 1971-ben államilag elismert fajtává vált. A  napjainkban is egyik legfinomabb  gyümölcsű fajtának tartott Magyar Kajszi C235 hírnevét nagyban növelte, hogy a belőle helyben készített kiváló pálinka egyre nagyobb ismertségre tett szert, és ma már Gönci Barackpálinka néven szintén eredet védett termék. Természetesen nem csak ez az egy fajta kajszi terem Gönc környékén, az eredetvédelem a termékleírásban meghatározott fajták gyümölcsére vonatkozik, amelyeknek az egyéb termőhelyen termesztett kajszihoz képest magasabb minőségi követelményeknek is meg kell felelniük. A termék igazolt származását a részletes származási adatokkal kibővített címke és a szigorú nyomonkövetési rendszer biztosítja.

A SZENTESI PAPRIKA

Szentes környékén a kifejezetten friss fogyasztásra szánt paprika története 1875-ig nyúlik vissza, amikor az első bolgárkertészek itt letelepedtek. A paprika mint fűszer és zöldségnövény már a XVII. sz. végén megjelent, de a bolgárok új, öntözésre  alapuló kertészeti technikákat és déli eredetű új zöldségfajtákat hoztak magukkal, amelyeket sikeresen értékesítettek nem csak a helyi piacokon, hanem távolabb is. Az itteni könnyen felme legedő, jól trágyázott talajok kedveztek a paprikának, a termelés gyorsan felfutott és nemsokára egyre több gazda fogott bele az új rendszerű, öntözéses paprikatermesztésbe. Az 1930-as évekre már tájfajtákat is nemesítettek és megindult a paprika hajtatása is. Az 1960-80-as években fúrt termálvízkutak segítségével mára a termálvízzel fűtött üvegházi hajtatás gyakorlatilag kiszorította a szabadföldi termelést a térségben. A szentesi paprikafajták, akár a klasszikus fehér, vagy a zöld hegyes erős, a magas C-vitamin tartalmú piros kápia, vagy az ismét terjedőben lévő paradicsom alakú paprika, messzemenően kihasználják a terület adottságait és a termékleírásban meghatározott termesztéstechnológiát betartva kiváló minőségű, magas beltartalmi értékekkel bíró termék a végeredmény. A hajtatási technológia folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a termesztő berendezésben hatékonyan alkalmazható biológiai növényvédelem segítségével a szentesi paprika  rácáfol mindazon múltban gyökerező előítéletre, amely az üvegházi zöldségeket kevésbé tartja értékesnek a szabadföldön termesztettnél. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett termékek minőségét, a védjegyhasználat jogosságát a megyei zöldség-gyümölcs ellenőrök fokozottan ellenőrzik, így segítve a védjegyes termékek különleges voltának megőrzését.

 

Forrás: Konyhasziget magazin

Oszd meg: